Az expozíciós érték egyik alkotóeleméről van szó. A blende nem más, mint az objektívedben lévő lamellák. Ezeket nyitod és zárod így határozva meg a fény mennyiségét.
Folytatva a fényképezés allegóriáját, amit a záridőnél elkezdtem a blende a víz csap nyílása, hogy mekkora csövön jön ki a víz. Ami tölti majd az adott méretű vödröt (adott érzékenységű szenzor, vagyis ISO érték). Az objektíven találsz pár F-számot. Ami azt jelzi, hogy épp milyen arányban van a rekesznyílásod a gyújtótávolságoddal. Ez pedig elég sok mindent befolyásol.
A kép világosságát, mélységélességét és bizony a különböző optikai hibákat is.
Járd körbe velem a blendét és értsd meg a fontosságát.
Blende jelentése
A Blende vagy más néven Apertúra (angolul: Aperture), de hétköznapokban rekeszként szoktuk hívni. Egyébként egy optikai rendszerben lévő rést jelent.
A blendét tudod tágítani és szűkíteni, magyarosabban nyitni és zárni, mivel ez történik az objektívedben. Az objektívben van egy szerkezet, ami lamellákból áll, amikor rekeszt állítasz ezeket a lamellákat nyitod vagy zárod.
Mit csinálsz a Blendével?
Szűk rekesszel fotózva, letudod választani a témádat a háttéről. Konkrétan egy portrénál az alanyodat eltudod különíteni a háttértől ezzel jobban ráfokuszálod a kép nézőjének a figyelmét. Tehát van egy olyan szerepe, hogy kiemeld vele a főhősét a képnek.
Tág rekesszel fotózva, pedig megtudsz mutatni minden részletet. Egy tájfotónál az előtérben lévő bokortól az égen úszó bárányfelhőkig. Ezért van az, hogy tájat f11-től fotózunk.
Azzal, hogy alacsonyabb F-számon vagyis nagy rekesz nyílás mellett fotózunk, sok fényt engedünk be tehát így tudunk gyorsabb záridőt használni, amivel már megfagyaszthatjuk a témánkat, ha az mozogna.
Egy magasabb F-számot használva a nyílásod kisebb lesz és ezért kevesebb fény fog a szenzorodra érkezni. Ezzel pedig sötétebb képet és tágabb mélységélességet kapsz.
Ha ennél bővebb leírást szeretnél akkor az F értékekről szóló bejegyzéseben leírom a hozzá tartozó matekot is.
Blende beállítása
Fényképezőgéped márkájától függően lehet egy tárcsát kell tekerj lehet, egy gombot nyomnod és úgy tekerni a tárcsát, vagy egy kijelzőn beállítanod a rekeszértékeket.
A rekeszértékek beállításánál nem csak egész fényértékeket tudsz állítani, hanem tudsz harmad és feles értékeket is.
Például: f/4 –f/8 között
| f/4 | f/4.5 | f/5 | f/5.6 | f/6.3 | f/7.1 | f/8 |
A Blende fontossága
Ha nincs nyílás, ahol a fény eléri a szenzort akkor nem is beszélhetünk fény gyűjtésről vagy fényképezésről. A blende mondja megy mennyi fény begyűjtésére van lehetőséged.
Egy gyors objektívnél, aminél a blende száma kicsi, vagy is nagyra lehet nyitni. Most még egyszer! A gyors objektív az, ahol a blende száma kicsi, akkor a blendét tágra lehet nyitni így sok fény jön be egyszerre a szenzorra. Tehát világosabb lesz a kép, vagy sötétben nagyobbra tudjuk állítani a záridőnket.
A blende nyílását F-számmal jelölik. Pl.: f1,4 – f2.8 – f32. Ez annyit jelent, hogy a gyújtótávolság és a rekesznyílás átmérője milyen arányban van. Ebből fakad a fordítottan arányos számozás. Ahogy nő ez a szám úgy szűköl a blende és egyre kevesebb fény jut a szenzorra.
Vissza a csapos példára. Van sok szűkítőd különböző méretben és egy tűzoltó csapról akarsz vizet venni. Minél kisebb a rekeszérték, annál nagyobb lesz szűkítőd és annál több vizet enged át. Minél nagyobb az F-szám, annál kisebb lesz a szűkítőd és így kevesebb vizet tudsz majd a vödrödbe engedni.
Azon túl, hogy a világosabb lesz a képed, optikailag hatással van képed mélységélességére, ahogy csökkented az F-számot egyre vékonyabb lesz a mélységélesség síkja és egyre elmosottabb lesz a háttér és fordítva is igaz, hogy egyre szűkebb blendével fotózva élesedik a témád mögött háttér. Azt még megkell említsem, hogy a mélységélesség síkjá még befolyásolja a témád távolsága az objektívedtől.
Ezzel pedig el is érkeztünk a kreatív felhasználásához. Ehhez persze tudnod kell, hogyan működik az expozíciós háromszög.
Blende és az optikai hibák
A blendék állítgatásakor az objektívek természetes optikai hibái között lavírozunk, ezek az aberrációk és a diffrakciók.
Aberrációk: Egyes lencséknél a szélesebb blende (kisebb f-szám) erősebb optikai aberrációkat, például torzítást eredményezhet. A blende szűkítésével (nagyobb f-szám) a fény útja a lencse középső részére korlátozódik, ahol az aberrációk általában gyengébbek. Így a blende szűkítése csökkentheti az aberrációk láthatóságát.
- Kromatikus aberráció: A különböző hullámhosszúságú fénysugarak (színek) más pontban fókuszálódnak, ami színes szegélyeket okoz a képen.
- Szférikus aberráció: A lencse szélén áthaladó fénysugarak más pontban fókuszálódnak, mint a lencse közepén áthaladók, ami elmosódott képet eredményez.
Diffrakció: A diffrakció miatt a fény nem egyenes vonalban halad tovább, hanem szétszóródik a nyílás mögött. Ez a szórás a képen életlenséget okoz, különösen a kis blendéjű (nagy f-számú) felvételeken.
A blende szűkítése (nagyobb f-szám) növeli a diffrakciót, ami a képélesség csökkenéséhez vezet.3 A diffrakció a fény hullámtermészetéből adódó jelenség, amely akkor jelentkezik, amikor a fény áthalad egy szűk nyíláson, például a blende nyílásán.
